Kis Bea vagyok és jó pár éve macskatulajdonos. Régebben a kutyákat favorizáltam talán jobban és semmiféleképpen nem gondoltam, hogy egy macskával osszam meg az életem, a lakásom, az ágyam. De hát az élet maga írja a forgatókönyvet és így egyszer csak rám talált a szerencse… vagyis Zsenike. Merthogy egyik nap egy cica ugrott be a kocsimba egy miskolci parkolóban és úgy gondolta, hogy ő már bizony nem jön ki onnan. Hát így kezdődött a mi történetünk, ami mára már szerelemmé vált… legalábbis a részemről ugye. J 

Tavaly aztán új életet kezdtem. Bérházból végre családi házba költöztem, így hozzám kerülhetett még 3 macska arról a menhelyről, ahol önkéntes voltam. Mindannyian megközelíthetetlenek voltak… kezdetben. Nikita és Harcos egy gyönyörű fekete angóra jellegű testvérpár.           

Ők a vad-félős típus, akik, ha menekülésre kerül a sor nem riadnak vissza semmitől (harapás, karmolás, köpködés, stb). Nem egyszerű esetek, de láttam ennél rosszabbat is. Ők 4 hónaposak voltak mikor a menhelyre kerültek, most kb. 3 évesek. A 4. cicám, Iván egyszerre került be a testvérpárral és a saját testvérével. Ő kb. 6 hónapos volt akkor, most már túl van a 3 éven. Ő a menekülős-vad típus. Ha lépni kell, óriási erővel próbál menekülni, de sosem harapna vagy karmolna meg. Ő egy igazi kis udvari bolond. 

Mindhármukat meg tudom már simogatni, Harcost felemelni, odafekszenek a közelembe; szóval kitartással és türelemmel szinte mindegyik macska megszelídíthető valamilyen szinten. Valószínűleg soha nem lesz ölbe cica belőlük, de 2 évvel ezelőtt azt hittem, hogy lehetetlen őket megtörni… megszüntetni a félelmüket …elnyerni a bizalmukat. LEHETSÉGES !!!  Éppen ezért szeretném ezzel az oldallal is kicsit közelebb vinni hozzátok azokat a cicákat is, akik nem feltétlenül örülnek, ha valaki meg akarja simogatni őket. Egy macska nem kutya! Ő nem fog a te kedvedért odamenni hozzád, ő csak és kizárólag saját magát tartja szem előtt, hogy neki mi a jó. Ha hagysz neki elég teret, nem kényszerítesz rá dolgokat, partnere vagy a játékban amikor ő akarja (nem amikor te), akkor kegyet fog gyakorolni és megérintheted vagy megsimogathatod és szép lassan kialakul a bizalom. Van amelyik macskának ez rögtön megy, van akinek több idő; de higgyétek el érdemes belefektetni az energiát.  Én annyi örömet kaptam a cicáktól, hogy azt nem lehet szavakkal elmondani és megtanítottak rá, hogy nem szabad előre ítélkezni, mert sosem tudhatod micsoda kincset rejt  a külcsín.

Tavaly közelebbi kapcsolatba kerültem a LIOPOLD Macskaélet Állatvédő Alapítvánnyal és szeretném, ha ezzel az oldallal jobban megismerhetnétek az ő munkájukat is és a gondozásukban élő mentett cicákat. Itt is vannak könnyebben alkalmazkodók és félősebbek, szégyenlősebbek; fiatalok és idősebbek; feketék, cirmosak; lányok, fiúk vegyesen. Próbálok minél több információt adni róluk, de a konkrét örökbefogadást az alapítvánnyal kell lebeszélni, lepapírozni. A cicák nagy részben már ivartalanok. Akik még nem, azok ivartalanítási kötelezettséggel adhatóak csak örökbe. A macskák oltottak, féreghajtottak; majdnem minden cica FIV/FELV negatív, aki nem, annak az adatlapján ez külön oda van írva, hogy pozitív-e vagy csak valami okból (túl kicsi még vagy beteg) még nincs tesztelve.